Berat, az ezer ablakos város

2018.04.30


Április esővel búcsúzott. Annyira nem is bántuk, mert tudtuk, hogy hosszú út áll előttünk. Reggeli után leadtuk apartmanjainkat Pogradecben és nekivágtunk az előttünk álló körülbelül 150 km-es útnak Beratba. Örvendtünk, hogy az előző napra beharangozott esőből csak estére lett valami, így egy gyönyörű napot tölthettünk az Ohrid-tó partján.

Az úton Pogradecből Beratba nem tartottunk pihenőt, de még így is három és fél órát autóztunk odáig. Dél el volt múlva, amikor megérkeztünk a találkahelyre, amit szállásadónkkal beszéltünk meg előző este a Muzaka szálló elé. Természetesen nem vártak minket olyan koránra, 13 órától lehetett birtokba venni a lakást. Mivel az előző vendég nem sokkal előttünk távozott, csak egy jó óra várakozás után tudtunk találkozni. Szállásunk nem messze volt onnan, a szűk utcás, festői Gorica városrészben és csak gyalogosan lehetett megközelíteni. Cserébe gyönyörű panoráma nyílott ablakainkból a Mangalem városnegyedben egymásra épült, fehérre meszelt, sokablakos házakra, az „ezer ablakos város” történelmi negyedére és a várra.

Berat Albánia egyik legősibb települése, az Osum folyónak a Tomorr- és a Shpirag-hegy által közrezárt völgyben, Albánia déli részén található. A legenda szerint két óriás, Tomorr és Shpirag összeverekedett egy berati leány miatt. A heves harcban kardjaikkal összekaszabolták egymást és mindketten meghaltak. Ezt követően mindketten heggyé váltak. A leány nagyon bánatos lett, könnyeiből keletkezett az Osum folyó.

Az illírek által már korábban is lakott, erődített települést Makedónia királya alapította i.e. 314-ben Antipatreia néven. A város mai neve, a Berat/Berati feltehetően a 9. században érkező szláv hódítókhoz kötődik. A 860-ban a települést uralmuk alá hajtó bolgárok adták neki a Beli Grad (fehér vár) nevet. A stratégiai ponton, festői környezetben fekvő város történelme mozgalmas és gazdag volt, az évszázadok során gyakran cserélt gazdát. Végül 1417-ben az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került és maradt Albánia 1912-ben kikiáltott függetlenségéig.

A 19. századra Berat az albán lakta területek egyik legjelentősebb iparos- és kereskedővárosa lett. Ma Berat lakosságszámát tekintve Albánia kilencedik legnagyobb városa, az ortodox egyház berati püspökségének székhelye, de ugyanakkor jelentős muszlim és bektási regionális központ is. A város füge- és olívatermesztéséről nevezetes. A város történelmi részei 2008 óta UNESCO kulturális világörökségi helyszínek.

Berat egyik nevezetessége a napjainkban is lakott, 9.6 hektáros várnegyed, amely a mai belvárostól északnyugatra, az Osum jobb partján meredeken emelkedő várdomb tetején terül el. A helyiek által ingyenesen látogatható területre a turistáktól egy jelképes, 100 lek-es belépti díjat kérnek. A vár falai a 13. században épültek és teljes hosszukban jó állapotban fennmaradtak. A vár háromszög alakú és falait 24 torony tagolja. A domb legmagasabb pontján elterülő belső vár szintén a 13. században épült, a vár déli részében található csarnokciszternával együtt, amely a vár helyőrségének vízellását biztosította.

A várnegyedben egykor a harmincat is meghaladta a görögkeleti templomok száma, mára tíz maradt fenn közel eredeti formájában. A ma már csak romjaiban létező Vörös Mecset a 15. század első felében épült és Berat legrégebbi, illetve Albánia egyik legrégebbi mecsetje volt. A kutatások alapján Berat 1417-es oszmán kézre kerülése után röviddel építették a berati belső várban elhelyezett török helyőrség számára. Imacsarnokának fennálló falai, valamint a minaret – amelynek külön érdekessége, hogy a mihrábtól balra helyezték el – az erkélyfödém magasságáig megmaradt.

A várhegy oldalában nagy ablakos, fehérre meszelt házak alkotják a Mangalem nevű városrészt. Szintén itt található az Agglegények mecsetje. Az „agglegények” a korabeli Berat kereskedőinek nőtlen férfiakból szervezett fegyveres őrségét alkották.

Beratból másnap reggel – május 1.-én utunk Gjirokastra városába vezetett.