Kazbegi Nemzeti Park

2020.03.08

A 8700 hektáros Kazbegi Nemzeti Parkot a Nagy-Kaukázus hegység északi lejtőin hozták létre. Nevét a Kazbek-csúcsról kapta, amely a Kaukázus hetedik legmagasabb (5.047 m), míg Grúzia 3. legmagasabb csúcsa és egyik leghíresebb természeti látványossága. A park területének nagy részét hóval borított csúcsok, alpesi rétek és egyenetlen bazalt sziklák alkotják, amelyek ideális élőhelyet biztosítanak a Kelet-kaukázusi turának és a zergéknek. Kazbegi Grúzia egyik leglátogatottabb védett területe, a park rossz infrastruktúrájának ellenére.

A grúzok úgy tartják, hogy Prométheuszt Zeusz a Kazbek jeges oldalához láncolta egy 4000 méter magasan található barlangban büntetésként, amiért ellopta az istenektől a tüzet és az embereknek adta. Prométheusz a tüzet Héphaisztosz kovácsműhelyéből lopta és egy üres édeskömény szárban levitte a földre az embereknek. Bosszúból Zeusz megbízta Héphaisztoszt, hogy hozza létre Pandórát, az első asszonyt, aki később az összes bajt rászabadította az emberiségre, amikor kíváncsiságból kinyitotta a szelencét, amit korábban az istenektől kapott. A szelencét az istenek megtömték mindenféle bajjal, betegséggel, bánattal, szegénységgel, bűnnel és megparancsolták Pandórának, hogy soha ne nyissa ki. Pandóra nem tudott ellenállni kíváncsiságának és kinyitotta, de megijedt és gyorsan lecsapta a szelence fedelét, amiben egyedül a remény maradt benn. Magát Prométheuszt Zeusz azzal büntette, hogy a Kaukázusban egy sziklához láncoltatta, ahol egy Ethon nevű óriási sas minden nap a máját marcangolta, ami másnap újra visszanőtt. Prométheuszt azonban valószínűleg nem a Kazbekhez láncolták, hanem a Strobilushoz, ami az Elbrusz ókori neve.

A Kazbek hegyvidéket az Ardon és a Tyerek folyó szurdokai vágják át. A Kazbek csúcs keleti lábánál fut az egykori grúz hadiút is. Stepantsminda-tól az orosz határig az út nyomvonala a Darjal-szurdokot követte – amelyet a Tyerek folyó vájt ki 13 kilométer hosszan. Meredek gránitfalai néhány helyen elérik az 1800 méter magasságot is. Plinius (Caius Plinius Secundus Maior) ókori enciklopédista szerint itt volt a Kaukázus kapuja. Az 1238–1239-es mongol támadáskor a környéken élő alánok és oszétok ezen keresztül menekültek a hegyekbe, de a szoros bejáratánál álló alán erődöt a mongolok soha nem tudták bevenni. A Darjal-szoros lezárása – a Kaukázus áthatolhatatlan gerincének köszönhetően – nagyobb túlerővel szemben is védelmül szolgált. A szoros bejáratánál a 4. században épült erődítményt az ókorban a rómaiak ibériai kapu (Caesarian Gate) néven említik. A hadiút végét az Ananuri vár védelmezte a korai feudális kortól, Tbiliszitől mintegy 70 km-re északra.

A régió turisztikai központja ma Stepantsminda (más néven Kazbegi), ahol számos családias vendégház várja a festői környéken túrázni vágyókat, vagy a Gergeti Szentháromság-templomhoz érkező zarándokokat.

Stepantsmindaba érkezők nagy többsége a Gergeti Szentháromság-templomhoz zarándokol. A nagy számú látogató kiszolgálására egész iparág alapul. A település központjából és a templomhoz vezető út menti parkolóból is könnyű terepjáróst fogadni, akik a templomig felviszik az érdeklődőket. Nyáron azonban, mikor a hó és a jég nem akadály, érdemes gyalog is felsétálni (körülbelül 500 m szint). A templomtól tovább haladva a gleccserre vezetnek túraútvonalak. Márciusban még hó volt, de nyáron érdemes lehet kipróbálni ezt a cseppet sem könnyűnek ígérkező túrát.

Stepantsmindatól 10 kilométerre az orosz határ irányában található egy piciny falu, Tsdo , ahol a 2014-es adatok szerint csak 17 ember él. A települést csak gyalog vagy terepjáróval lehet megközelíteni, de megéri a fáradságot, mert lélegzetelállító panoráma nyílik innen a több száz méterrel alattunk futó Tyerek folyó szurdokára. Picivel északabbra két vízesés is található (a Gveleti vízesések ), amit most nem néztünk meg. A túrázók ezen az oldalon találnak további hasznos infókat túraútvonalakkal, térképekkel, gpx trackekkel.

Közvetlenül a határátkelőnél egy kolostoregyüttes épült.

Stepantsmindatól 10 kilométerre délre, a Sno völgyében található egy aranyos váracska, amit szintén érdemes megnézni. A Sno falu bejáratánál hatalmas, kőből faragott emberfejek köszöntik a látogatót. Idáig aszfaltos út vezet, csupán kis kitérő a főúttól, normál autóval is percek alatt elérhető. Sno falun túl azonban vége az aszfaltos útnak és onnan már csak terepjáróval járható az út Jutáig. Nyáron ez a szakasz a mountain-bike szerelmeseinek kedvenc terepe (Stepantsmindatól Jutáig körülbelül 20 km szakaszra kell számítani – de helyenként elég meredek lesz az út az utolsó 10 kilométeren, Sno falu felett).

Stepantsmindatól 10 kilométerre délre, Sioni faluban, a főút fölött található egy aranyos kis templom, ahova érdemes felmenni. Csak kis kitérő, megéri.

Stepantsminda és Gudauri sípályái között, 2379 m magasságban található a Kereszt-hágó (Jvari/Dzsvari-hágó), amelyen át vezető jelenlegi utat az orosz katonák építették 1799-ben. A hágón, Gudauritól nem messze építették 1983-ban az orosz-grúz barátság emlékművet. Az emlékmű egy nagy, kerek, kőből és betonból épült szerkezet, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik az Ördög-völgyre a Kaukázus csúcsaira.

Gudauri az ország leghíresebb és legnagyobb síterepe. A grúz fővárostól, Tbiliszitől 120 km-re található. Több fekete, piros és kék pálya közül lehet választani, de off-piste sí és snowboardozásra is van lehetőség.

A grúz hadiút Gudauri alatt, az Ananuri várnál ér véget, de útközben is télen-nyáron rengeteg fotó-lehetőség adódik.

A sok fotószünet miatt nem lehet gyorsan haladni 😀 Az alábbi fotók egy korábbi úton, 2019 augusztus végén készültek: