Herceg Novi

2017.07.06

Herceg Novi a montenegrói Riviéra északi részén, az Orjen hegy lábainál fekszik. Eredetileg az I. István által alapított erőd körül kezdett el kialakulni a város, mely a 15. századtól közel kétszáz évig a török birodalom, majd a Velencei Köztársaság része lett. 1814 és 1918 között a város az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Az I. Világháborúban a monarchia hadseregének helyét a bevonuló szerb csapatok vették át. Herceg Novi a Szerb-Horvát Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben kapta vissza Montenegró.

A város gazdasági erejét az évszázadok során a sókereskedelem biztosította. Herceg Novi egy domboldalon áll. A történelmi óváros a Főtérnél kezdődik, mely egy éttermekkel, kávézókkal tarkított, mediterrán hangulatú kedves kis tér. A Főteret, más néven Nikola Durkovic teret színes házak, árnyékos éttermek tarkítják. Itt áll az 1667-ben épült Sat Kula óratorony. Eredetileg az óratorony melletti házak voltak az eredeti várfalak, de később túlnőtte a város.

A Kanli Kula – Véres Torony (erőd) volt a törökök bázisa. Ahogy a neve is utal rá, börtönként és kínzókomplexumként szolgált, de kitűnően meg lehetett figyelni innen a lakosságot és a tengert is. A 20. század közepén átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Az erődöt szabadtéri színpaddá alakították át, amely 1500 fő befogadására alkalmas.

A főtérről a tengerpart felé sétálva elhaladhatunk a 17. században épült Szent Jeronim templom mellett, mely az egyházi feladatokon túl tengeri őrtorony is volt. Közvetlenül a tengerparton, egy sziklaszirten áll a 14. és 17. század között épült Tengeri Erőd, mely ma nyári színházként és diszkóként üzemel.

A Pet Danica sétány a város korzója. A sétányt finom, apró kavicsos, néhol homokos strandok és bárok övezik. Szinte bárhol megállhatunk a sétány mellett fürödni.