Stari Bar
2017.07.05
Stari Bar (Régi Bar) romvárosa a a turistacentrumként működő modern Bartól 5 kilométerre keletre, a Rumija-hegység lábánál terül el. A területet valószínűleg már i. e. 800-ban is lakták illír törzsek. A 6. században, I. Iusztinianosz bizánci császár uralkodása alatt új, erődítménnyel megerősített város épült a régi illír település romjain. 1089-ben a város prímási székhely lett. A Velencei Köztársaság 1443-ban leigázta a várost, majd 1571-ben a törökök foglalták el. 1878-ban Montenegró része lett, majd az évtizedek során elnéptelenedett. Szerepét a gyorsan fejlődő parti város, Bar vette át.
A romváros legősibb részét II. Jusztinianosz bizánci császár építtette, de egyes elemek valószínűleg az 5. századból származnak. Ma már csak az alapjai állnak a város védőszentjéről, Szent Györgyről elnevezett, román stílusban épült templomnak, amelyet a 17. században mecsetté alakítottak át, majd 1882-ben megsemmisült egy lőporrobbanásban.
Két másik, a 14. században épült templom valamivel jobb állapotban vészelte át az évszázadokat, de belőlük is csak romos, düledező falak maradtak. A város nyugati részén állnak a volt ferences kolostorhoz tartozó templom maradványai. A falakon nagyon rossz állapotban fennmaradt freskótöredékek láthatók. Jó állapotban maradt fenn az óratorony, valamint egy 18. századi török gőzfürdő. Szintén megkímélte az idő a településhez vezető akvaduktot, amelynek tövében ma lakóházak állnak.