Szöul

2019.12.15

A Koreai Köztársaság fővárosa, Szöul nagy történelmi múltra tekint vissza. A világ egyik vezető gazdasági hatalmának, Dél-Koreának fővárosa a Koreai demilitarizált övezettől délre található. A Dél-koreaiak negyede lakik itt, lakosainak száma körülbelül 10 millió fő. Szöul a történelmi Korea fővárosa volt 1394-től 1948-ig.

Év végi Fülöp-szigeteki vakációm előtt beiktattam egy rövid megállót Szöulban. Rendkívül kedvező áron tudtam jegyet vásárolni a LOT közvetlen Budapest-Szöul járatára, így a Fülöp-szigetekre szöuli átszállással érkeztem. Noha a legtöbb utazó inkább elkerüli a téli hónapokat szöuli útja tervezésekor, érdemes a hangulatos középkori paloták és a hanok falvak utcáin a fagyos koreai téli napokon is csavarogni, mivel télen kevésbé zsúfolt a város. Így ideális alkalom adódik a városlátogatásra azok számára, akik el szeretnék kerülni a fővárosba érkező tömegeket.

Szöul egy modern nagyváros, felhőkarcolókkal, modern épületekkel. Azonban rengeteg történelmi helyszínt és látnivalót találunk a városban, amelyek jól megférnek az üveg és acélmonstrumok között. A legfontosabb közülük talán az 1395-ben épült Kjongbokkung (Gyeongbokgung) palota, mely otthonként szolgált a Csoszon-dinasztia (Joseon-dinasztia) királyainak és kormányainak. Nevének jelentése „mennyek által megáldott”. Szöulnak azonban nem csak egy, hanem öt fő palotája van. A Kjongbokkung a legnagyobb és legfontosabb mindegyik közül. Ez egy nagy palotakomplexum, amely picit hasonlít a pekingi Tiltott Városra és itt található a Koreai Nemzeti Múzeum is. Aki hagyományos hanbok ruhát visel, amelyet a palotakomplexum körül számos helyen kedvező áron bérelhet, nem kell jegyet váltson. Ez igaz a többi palotakomplexumra is!

Szöulban nagyon sok munkát fektetnek a koreai kultúra és hagyományok életben tartására. A Koreai Nemzeti Múzeum több, mint 12.000 tárgyat mutat be állandó kiállításain, köztük a középkorból és a korai modern történelemből származó tárgyakat, kaligráfiát és festményeket, szobrokat és kézműves termékeket.

Szöul második legnagyobb palotája a Changdeokgung, 1997 óta UNESCO világörökség része. Nevének jelentése „virágzó erény”. A 16. századi japán invázió idején leégett, de 1609-ben újjáépítették, melyet követően ez lett a dinasztia székhelye a következő 270 éven át. Ez a palota is különösen népszerű, mert hatalmas „titkos kerttel” rendelkezik, számtalan pavilonnal és egzotikus növényvilággal.

Szöul ma is lakott hanokjai valóságos élő skanzenek, ahol kézműves üzletek, művészeti galériák és hagyományos teaházak is megtalálhatók. Ezeken a hagyományos koreai házakból álló környékeken sétálva évszázadokat mehetünk vissza az időben, megismerve a hagyományos koreai hanok építészetet és a modern idők előtti életmódot. A Kjongbokkung és Changdeokgung paloták közötti festői Bukcheon Hanok Falu több mint 400 hagyományos koreai házat tartalmaz.

A Changdeokgung palota szomszédságában található Csongmjo-szentély (Jongmyo) a koreai Csoszon-dinasztia hajdani királyainak és királynőinek szentelt emlékhely, melyet 1995-ben az UNESCO a legrégibb, máig megőrzött, konfuciánus szentélynek nyilvánított. 1592-ben a japán invázió porig égette, helyreállítása 1608-ban fejeződött be.

A város öt nagy palotájának egyike, a 15. században épült Deoksugung-palota, más néven Gyeongun-gung, a nyugati és a koreai építészeti stílusok mámorító keverékét mutatja be. Az egyik legfőbb látnivaló itt a Junghwajeon, azaz fő trónterem. Kertjei európai stílusjegyeket hordoznak magukon. A királyi család tagjai lakhelyeként szolgált a Csoszon-monarchia idején, egészen Korea 1910-es Japán általi annektálásáig. A Deoksugungot szándékosan pusztították el Dél-Korea japán megszállása során, de ma már legtöbb épület rekonstrukciója befejeződött.

Gyeonghuigung a legfiatalabb szöuli palota, amelyet először másodlagos palotaként építettek az 1600-as években, a japán invázió után, mely során a többi palotát földig rombolták. Az 1800-as években egy tűzész során súlyosan károsult. Az 1900-as évek elején a japán megszállás befejezte a munkát… Az 1990-es években kezdődött rekonstrukciós munkák folyamán a kormány csak a volt palota körülbelül 33% -át tudta eddig helyrehozni.

A Cheonggye-patak (Cheonggyecheon) egy 10 kilométer hosszú patak, mely a város közepén kültéri kiállítási és fesztiválterületként is szolgál. Különösen Karácsonykor és olyan ünnepek alkalmával, mint például Buddha születésnapja és a Lámpásfesztivál, a patak műalkotásokkal díszített, amelyek főleg sötétedés után látványosak.

Sajnos csak ennyi fért a két napos városnézésbe. Az öt palota megtekintésére érdemes kombinált jegyet vásárolni 10.000 won-ért (2019 decemberében csupán 2500 forintért), mely egy hónapig érvényes. Ez az összeg tartalmazza a „Titkos Kert”-be történő belépéshez szükséges jegyet is, amit érdemes reggel korán, nyitáskor megszerezni, mert alkalmanként csak 100 jegyet értékesítenek. Minden hónap utolsó szerdája „Kulturális Nap”, amikor bármely palotába ingyenes a belépés. A „Titkos Kert”-be való belépés ilyenkor is 5000 wonba kerül. A „Titkos Kert” talán nem a megfelelő elnevezés, talán találóbb a „Tiltott Kert” név, mivel ide csak a királyi család tagjai és az őket kiszolgáló személyzet léphetett be.

Szöulból utamat folytattam télből a nyárba – ahol a következő, több, mint három hétig tartó utazás során felfedeztem több Fülöp-szigeteki helyszínt.